Magyar szerkezettár

igaz

I. mn

1. ami a tények összefüggéseit, a valóságot híven tükrözi. igaz történet; egy szava sem igaz; ▸ ami igaz, az igaz ▸ rég volt, talán igaz se volt ▸ olyan igaz, mint ahogy itt állok | ▸ igaz, hogy | ▸ az igaz! | (msz-szerűen) ja, most jut eszembe. igaz, hoztál bort? | ▸ igaz? igaz-e? nem igaz?

2. valóságosan átélt, őszinte. igaz szeretet.

3. becsületes, feddhetetlen. igaz hazafi; ▸ igaz ügy | nép becsületes munkával szerzett. igaz keresmény.

4. vál igazi, valódi. igaz barát.

II. fn

1. igaz, valódi tényállás. ▸ az igazat megvallva | helyes állásfoglalás, igaz kijelentés. igaza van valamiben; ▸ igazat ad valakinek

2. valakinek valamihez való joga, méltányos igénye. nem hagyja az igazát. | ▸ igazat lát

3. vál igaz ember. ▸ az igazak álmát alussza

[?↔jog ]

____________________

ó/való

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ való

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

való

I. mn (mn-i ign is )

1. ritk aki, ami megvan, létezik; valóságos <a nem létezővel ellentétben>. nem ismeri a való életet.

2. rég | v. vál igaz. való történet; ▸ való igaz | igazi. való érték.

3. vhonnan származó, vhova tartozó. falunkból való; egerbe való.

4. valamire alkalmas, valamilyen szempontból valakinek, valaminek kívánatos. gyermekeknek való könyv; betegeknek könnyű étel való. | illő. nem való hozzád ez a viselkedés. | (rendsz. tagadó v. kérdő alakban) helyes, illő, szabad <valamit csinálni>. nem való ilyenkor sétálni.

5. ▸ valaminek való zsírnak való szalonna; feleségnek való leány. | (fn-i ign-vel) alkalmas, érdemes arra, hogy valamit csináljanak vele, valami történjék vele. főzni való kukorica; szeretni való ember. | ▸ valamire, valamibe, vhova való kolbászba való hús; bal lábra való cipő.

6. ▸ valamire való egy zsákra való liszt.

7. <jelzői szerepű hat-k kiegészítésére.> a munkához való jog; a vele való találkozás.

II. fn vál

1. valóság. álom és való; a valóra ébred.

2. ▸ valakinek egész, teljes valója | ▸ valakinek, valaminek valója kivetkőztet valamit a valójából.

3. igaz állítás, beszéd, igazság. valót mond.

[↔van ]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4